Az Európai Parlament ötpárti állásfoglalásban szólítaná fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy vizsgálják meg a magyar kormány súlyos és folytatólagos uniós értékkel szembeni politikáját. A tervezet burkoltan bírósági perrel és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti a bizottságot, miközben az ötpárti támogatás azt sugallja, hogy a plenáris szavazás eredménye előre kiszámíthatónak tűnik, és követelni fogják a képviselők, hogy induljon meg a 7. cikk szerinti eljárás a magyar kormánnyal szemben – számolt be a Szabad Európa.
Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter szerint az uniós források folyósításához a jogállamisági eljárás megszüntetése lenne szükséges, de politikai okokból ez kevésbé valószínű. Ukrajna uniós csatlakozásáról szólva kifejtette, hogy még nem érett meg rá, és pénzügyi terheket róna a régióra. A miniszter szerint a brexit utáni erővonalváltások érezhetők lesznek a 2024-es európai uniós választások eredményein is, és hangsúlyozta, hogy jelenleg nem nevezhető kulturális közösségnek az Európai Unió – derül ki a Magyar Nemzetnek adott interjújából.
Bár december közepén az igazságügyi reform teljesítése után az Európai Bizottság feloldotta a kohéziós források kifizetését, a jogállamisági eljárás miatt még mindig visszatart 6,35 milliárd eurónyi uniós forrást, mert nem teljesült maradéktalanul az eljárás lezárásához szükséges 17 feltétel. A magyar kormánynak egy éve volt ezeknek a kritériumoknak a teljesítésére, de egyelőre nem tájékoztatta az uniós végrehajtó testületet arról, hogy ez megtörtént volna. Az Európai Bizottság így ennek hiányában végezte el az új értékelését, és a friss jelentéséből kiderült: még számos pontnál vár lépéseket a magyar kabinettől.
Az egy éve, az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban kötött megállapodás részeként megalakult Integritás Hatóság egy 16 pontos javaslattal állt elő a vagyonnyilatkozati rendszer átalakítására. Biró Ferenc, a szervezet elnöke szerint jelenleg csupán elvi szinten létezik ellenőrzés a politikusi vagyonbevallásoknál, ezért javítani kell azt az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében. Egységes rendszer, kibővített érintetti kör és szerepel az IH csomagjában – derül ki a Telex beszámolójából.
Nem tett eleget a magyar kormány a jogállamisági feltételességi eljárásban ahhoz, hogy pozitív értékelést adjunk és így lezárhassuk a jogállamisági eljárást – jelentette ki egy csütörtök délutáni brüsszeli sajtótájékoztatón Johannes Hahn. Közben viszont a Reuters értesülései szerint a horizontális feltételek esetében előrelépés mutatkozik a magyar kormány lépéseiben, amivel felszabadulhat némi kohéziós forrás.
Csütörtök délelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási és ellenállóképességi eszközét, amely változtatásokat a kormány augusztusban kezdeményezte – tudta meg a Portfolio. Ezt röviddel dél után az Európai Bizottság közleménye meg is erősítette. A mai döntés nyomán közel 1 milliárd euró uniós előlegfizetés indulhat meg Magyarország számára a program fejlesztéseire. A 4,6 milliárd eurós fejezet fennmaradó része esetében viszont még szükség lesz az RRF szupermérföldköveinek teljesítése, és a kohéziós források felszabadítása is várat még magára.
A Magyarországnak járó uniós források ügyében már olyan fázisba kerültek a tárgyalások, hogy mindkét fél mozgástere beszűkült: a magyar kormány rákényszerül, hogy teljesítse a brüsszeli elvásárokat, az Európai Bizottság pedig a jogállamisági kötelmek foglya, ha a kifizetésekről van szó. Most már gyakorlatilag csak politikai hibák vezethetnek oda, hogy legalább a kohéziós forrásokat ne oldják fel a közeli jövőben. Csakhogy ehhez a limithez már elég közel volt Orbán Viktor miniszterelnök kínai találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, valamint újabb Brüsszel ellen megfogalmazott kijelentései. Ezek esetében a Portfolio forrásai inkább egy újabb jogállamisági eljárást látnak valószínűnek, nem a meglévők meghosszabbítását.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke egy interjúban kizárta a politikai alkuk lehetőségét a magyar kormány és Brüsszel között. Szerinte a pénzcsapok megnyitásához nem kell alku, hanem a kormánynak csak teljesítenie kell az elvárásokat. Jourová azt mondta, látszanak a kormány erőfeszítései a reformok végrehajtására, és ha ez sikerül, akkor átutalhatják a pénzt. A bizottsági alelnök hangsúlyozta, hogy a folyamat technikai és jogi munka, nem ideológiai kérdés.
Rengeteg félreértés van arról, hogy Magyarország és az Európai Bizottság között milyen viták zajlanak a különböző uniós források lehívhatóságáról. A párhuzamos eljárások közül most a horizontális feljogosító feltételekre vonatkozó egyik eljárás zárulhat le, ami 13 milliárd eurónyi támogatást tehet hozzáférhetővé, miközben a jogállamisági eljárás által blokkolt helyreállítási és felzárkóztatási pénzek ügye még teljesen bizonytalan. Tisztázzuk, hogy mikor, mennyi és milyen uniós transzfer érkezhet Magyarországra, valamint azt, hogy miért is pont most.
Míg a magyar kormány kommunikációjában rendre arról van szó, hogy az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat, most a Financial Times és a Portfolio is arról értesült, hogy Brüsszel hamarosan feloldhat 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. A döntés novemberre maradhat, ami várhatóan jövő év eleji kifizetéseket jelent majd. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, hogy mintegy 500 milliárd forintot várnak a költségvetésbe.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egy keddi strasbourgi sajtószemináriumon számos fontos témát érintve beszélt a közelgő 2024-es uniós választásokról, így többek között az EU-n belüli kommunikációs stratégiákat, a szélsőséges politikai mozgalmak térnyerésével szembeni fellépést, az intézményi reformot, a migrációs problémákat és az éghajlatváltozással kapcsolatos törekvéseket. Emellet az EP-elnök üzent a magyar választóknak is.
Egyelőre messzinek tűnik, hogy a magyar kormány akár a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) vagy kohéziós források lehívásáról megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, az pedig már gyakorlatilag a jövő évre tolódott, hogy az első transzferek megérkezhessenek ebből a két alapból. Azonban a múlt héten beadott RePowerEU-fejezethez kapcsolódó RRF-hitelkérelemből (bár utolsóként került ki Brüsszelbe), mégis megérkezhetnek az első utalások a költségvetésbe. Ennél a forrásnál ugyanis egy kiskapunak hála ki lehet kerülni a jogállamisági eljárással járó blokkolást. Azért jogi és politikai bizonytalanságok még akadnak.
Az Európai Bizottság kész fellépni, ha egy tagállam nem követi a jogállamisági jelentés ajánlásait, számos eszköz áll rendelkezésére azok megvalósítására - jelentette ki Didier Reynders uniós igazságügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kedden.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéstervezete átfogó értékelést nyújt az Európai Unió tagállamainak demoratikus rendszereiről, Magyarországot pedig szinte minden főbb fejezetnél kiemelik a hazai jogrendszer hiányosságai vagy visszásságai miatt. A szerdán hivatalosan is megjelenő, kiszivárgott dokumentum Magyarországon néhány pozitív fejleményt is megállapít, de jóval több aggályt fogalmaznak meg, így az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes fellépés problémái, a lobbizás vagy az egységes piacot sértő jogi gyakorlatok miatt.
Az Integritás Hatóság (IH) több szerződést is kötött már megalakulása óta, de azokat nem adták ki a portál megkeresésére. Az Átlátszó.hu kérdésére az új korrupcióellenes állami szervezet azt viszont közölte, hogy nem kértek több ajánlatot, hanem erőforráshiány miatt egy-egy szereplőt bíztak meg. Az IH esetében a kormánytól az Európai Bizottság még további feladatok tisztázását várja el, hogy kiszabaduljanak Magyarország helyreállítási forrásai, de egyelőre ezeket még nem teljesítették. Frissítés: végül közérdekű adatigénylésre az IH elküldte a szerkesztőségnek a szerződéseket.
Nincs határideje az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti megállapodásnak, amelyek nem állnak jól. Emiatt akár 2024 nyarára tolódhat a magyar uniós források lehívásának ideje, főként a helyreállítási forrás esetében lehetnek problémák - derült ki Johannes Hahn költségvetési biztos, szerdai az Európai Parlamentben elmondott beszámolójából.
Egyiptom nagy erőfeszítéseket tesz a konfliktus lezárásáért.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
